Magyar Repüléstörténeti Társaság
Hungarian Aviation Historical Society


Bejelentkezés

Alapszabály


 

 

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint  a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény felhatalmazása alapján a  

 

 

MAGYAR REPÜLÉSTÖRTÉNETI TÁRSASÁG

HUNGARIAN AVIATION HISTORICAL SOCIETY

 

módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

 

ALAPSZABÁLYA

 

 

I. A szervezet székhelye, működési területe, jogállása, emblémája, jelmondata, pecsétje

 

1.§

(1)          A Társaság neve              magyarul:           Magyar Repüléstörténeti Társaság

           angolul:              Hungarian Aviation Historical Society

                németül:            Ungarische Fluggeschichtliche Gesellschaft

          franciául:            Société Historique de l’Aviation Hongroise

(2)          Székhelye: Budapest

(3)          Címe: 1066 Budapest, Teréz krt. 28. III/12.

(4)          Működési területe: Magyarország

(5)    A Magyar Repüléstörténeti Társaság (továbbiakban: Társaság, vagy Egyesület) jogi személy, tevékenységét Magyarország Alaptörvénye és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. Tv.) szabályainak  megfelelően végzi.

(6)    Embléma: Háromszögletű keretben Fokker F-III-as — az első magyar közforgalmi repülőgép — felülnézetben. A törzs, szárnyközép részen stilizált MRT monogram.

(7)  Jelmondata: ,,Tekints a múltakra, nézz a jövendőre ..” (Batsányi)

(8)  Pecsétje: mint az embléma.

(9) Az Egyesület a tagjai által önkéntesen létrehozott, demokratikus önkormányzattal rendelkező civil szervezet.

(10)  Az Egyesület elektronikus levélcíme: mrt93@t-online.hu

(11)  Az Egyesület honlapja: www.mrt93.hu

(12)  Alkalmazni kell az Egyesületre a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szabályait is.

(13)   Az Egyesület nyilvántartásba vételét a Fővárosi Törvényszék végzi. A változásbejegyzési kérelem benyújtására a Fővárosi Törvényszékhez az Egyesület elnöke köteles. Az Egyesület szerepel a Fővárosi Törvényszék civil szervezeti nyilvántartásában a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szabályainak megfelelően.

(14)   Az Egyesület működése felett az ügyészség és Fővárosi Törvényszék a reá irányadó jogszabályok szerint gyakorol törvényességi ellenőrzést, illetve törvényességi felügyeletet. 

 

II. A Társaság céljai és működése

 

2.§

(1)    A Társaság célja, hogy szervezeti keretet nyújtson a magyar és a hozzá kapcsolódó egyetemes repüléstörténetet, ezen belül a polgári és katonai repülés történetét aktívan tanulmányozók számára, különös tekintettel a légitársaságok üzemtörténete, valamint a repülő szervezetek, intézmények, a munka- és sportrepülés, a honvédség repülő egységeinek története iránt.

(2)    Keresi a lehetőséget a hazai repüléstörténeti anyagok felkutatására, összegyűjtésére rendszerezésére, a nemzeti repüléstörténeti értékek, hagyományok megmentésére és közkincsé tételére.

(3)    Elősegíti a gyűjteményi és a magángyűjtői tevékenységet, a repüléstörténeti ismeretek gyarapítását és támogatja az üzemtörténeti tudományt.

(4)    Együttműködik hasonló célú szervezetekkel, múzeumi intézményekkel, a közgyűjtemények gyarapítása, a repüléstörténet egységes céljainak megvalósítása érdekében.

(5)      Kapcsolatot tart fenn külföldi hasonló célú gyűjtőkkel és szervezetekkel.

(6)    Céljai megvalósítása érdekében kiadványokat jelentet meg, nyomdai és multimédia kiadványokat ad ki, előadásokat tart és alapítványokat hozhat létre.

(7)    Jelentős eredmények, kiemelkedő szakmai és társadalmi munkák elismerésére díjakat alapíthat, pályázatokat hirdethet meg, tiszteletbeli tagságot hoz létre.

(8)    A Társaság tudományos tevékenységet, kutatást végez. E tevékenység szolgáltatásaiból a tagokon kívül mások is részesülhetnek.

(9)    A Társaság politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, valamint önkormányzati és országgyűlési választásokon jelöltet nem állít.

 

III. A Társaság tagjai

 

3.§

(1)  A tagság feltételei: Az Egyesület rendes tagja lehet bármely jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve magánszemély aki/amely az Egyesület alapszabályával egyetért, céljai megvalósításában részt kíván venni, vállalja a tagdíj megfizetését és a tagsági viszonnyal összefüggő kötelezettségek teljesítését, illetőleg a Társaság célkitűzéseiben megjelölt kutatási területek valamelyikében kutató, gyűjtő, illetve ismeretterjesztő tevékenységet folytat, arról valamilyen fórumon előad vagy kiadványban publikál,  valamint a tagfelvételi kérelmét az Egyesület Elnöksége (Elnökség) egyhangúlag jóváhagyja.

(2)  A felvételt kérőnek a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az Egyesület célját és Alapszabályát ismeri, és magára nézve kötelezőnek fogadja el. Nyilatkoznia kell az Egyesület céljait támogató, illetve szellemiségének megfelelő tevékenységeiről. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre. A rendes tagot az Elnökség határozata alapján az Elnök a tagjegyzékben regisztrálja.

(3)  Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek különböző szervezetek és természetes személyek, akiknek tevékenysége az Egyesület céljaihoz és tevékenységéhez kötődik és vállalják a szervezet célkitűzései megvalósításának elősegítését és ennek érdekében vagyoni hozzájárulás megfizetését. A pártoló tagfelvételi kérelmét írásban kell az Elnökségnek benyújtani.  A pártoló tagok rendes tagi tagdíj fizetésére nem kötelezettek.

(4)  A pártolói tagsági viszony Elnökségi határozattal jön létre. A pártolói tagot az Elnökség határozata alapján az Elnök a pártolói tagjegyzékben regisztrálja. Nem lehet a nyilvántartásba vételt megtagadni, ha a jelentkező az előző bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.

(5) A rendes tagsági viszony keletkezése és megszűnése, fegyelmi intézkedések a rendes taggal szemben:

1. Az Egyesületbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes. A tagfelvétel iránti kérelmet az Elnökséghez kell benyújtani. A tagfelvétel kérdésében – a rendes tagok vonatkozásában - az Egyesület elnöksége a következő ülésén egyszerű szótöbbséggel határoz. A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül kell határozni. Az elnökség annak a szervezetnek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja az alapszabályban foglalt kötelezettségek teljesítését. A tagfelvételi kérelem elbírálását követően a felvételt nyert tag köteles a felvétel hónapjában esedékes tagdíjat az Egyesület pénztárába vagy számlájára befizetni. A felvételt nyert Tag a befizetés napjától kezdődően gyakorolhatja tagsági jogait. Az Egyesületi tagság a belépési kérelemnek az elnökség általi egyhangú határozattal történő elfogadásával keletkezik.

2. Az Egyesületi tagság felvétellel keletkezik és megszűnik kilépéssel, kizárással vagy elhalálozással, jogutód nélküli megszűnéssel, illetőleg a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.

3. A tag az Egyesületből bármikor kiléphet és a kilépés annak írásbeli bejelentésével hatályos.

4. Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában

a) elfogadja az Egyesület céljait,

b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát,

c)  vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és

d) vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló közreműködés kötelezettségét.

Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt.

5. Az Egyesület tagjairól nyilvántartást kell vezetni. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

6. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez (Elnökéhez), illetve az elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. Az Egyesületből való kilépést az Egyesület elnöksége részére írásban kell bejelenteni. A tagsági viszony felmondása és a kizárás tárgyában az Egyesület közgyűlése dönt. A felvételt megtagadó határozat ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni, mely fellebbezést a soron következő rendes, vagy rendkívüli közgyűlésen meg kell tárgyalni.

7. A tagsági viszony felmondásával szűnik meg a tagság akkor is, ha a tag tagsági díjának megfizetését 6 hónapnál hosszabb ideig – –igazolható módon átvett, és legalább 30 napos fizetési határidőt tartalmazó- felszólítás ellenére sem rendezte. Az írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell, hogy a tartozás rendezésének elmulasztása esetén a tag tagsági viszonya a tagsági viszony felmondásával megszüntetésre kerül. A tagdíjat minden év március 31. napjáig kell megfizetni.

8. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök javaslatára a közgyűlés rendeli el.

9. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tag képviselőjét az Egyesület Elnöke, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.

10. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.

11. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes Fővárosi Törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

12. A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát, vagy közgyűlési határozatát súlyosan, vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

13. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozat hozatalára az előző bekezdésben foglaltak az irányadóak.

14. A kizárásra irányuló eljárásban a tagot minden esetben megilleti a védekezés joga, módot kell adni a számára, hogy a kizárási kezdeményezésre, írásban vagy szóban reagálhasson képviselőjén keresztül, illetve a kizárási eljárásban hozott minden határozatot, intézkedést az eljárás alá vont személlyel igazolható módon írásban közölni kell. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes Törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

 (6) Az Egyesület rendes tagja a belépési nyilatkozat aláírásával és a tagdíj befizetésével kötelezettséget vállal arra, hogy tevékenységét az Egyesület szellemiségével és céljaival összhangban végzi.

Az Egyesület rendes tagjainak jogukban áll az Egyesület Közgyűlésén tanácskozási és szavazati joggal részt venni (jogi személyek és szervezetek képviselőjük útján). A pártoló tagok a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal rendelkeznek. Az Egyesület minden rendes tagjának egy szavazata van.

 (7) Minden tag jogosult arra, hogy az Egyesület ügyeiről felvilágosítást kérjen és kapjon, illetőleg javaslattal forduljon az Elnökséghez. Minden tag jogosult az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni, köteles tiszteletben tartani az Alapszabály rendelkezéseit.

(8)  A rendes tagok jogai:                           

a) személyesen részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén, az Egyesület  szerveinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában,

b) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,

c) választhatók az Egyesület szerveibe (nagykorúságuk esetén),

d) észrevételeket, javaslatokat tehetnek az Egyesületet érintő bármely kérdésben, valamint szerveinek működésével kapcsolatban,

e) részesülhetnek az Egyesület által nyújtott kedvezményekben, igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait (jogosultak a Társaság által létrehozott kiadványok és egyéb rendezvények kedvezményeire),

f) az Egyesület elnöksége által meghatározott feltételek szerint részt vehetnek az egyesületi bizottságokban.

(9) Az egyesüket tagja a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira. Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.

(10) Az Egyesület valamennyi rendes tagja a vezető tisztségviselők és a tisztségviselők megválasztásakor és az Egyesület legfőbb szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkeznek. A szervezeti tag a jogait képviselőjén keresztül gyakorolja. Az Egyesület azonos jogállású tagjait egyenlő jogok illetik. A rendes tagok egyharmada írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti. A tag tagsági jogait személyesen a szervezeti tag képviselőjén keresztül gyakorolhatja.

(11) A rendes tagok kötelezettségei:

a) az Egyesület Alapszabályának, egyéb szabályzatainak és határozatainak betartása,

b) tagdíj megfizetése,

c) az Egyesület vagyonának megóvása,

d)az Egyesület, illetőleg vezető szervei (Közgyűlés, Elnökség) által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,

d) aktív közreműködés az Egyesület működtetésében (pl: közgyűlésen, rendezvényeken).

Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.

(12)  A pártoló tag jogai és kötelezettsége:       

a) tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület közgyűlésén (szervezetek írásban meghatalmazott képviselőik útján), ahova kötelező meghívni,

b) javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatosan.

 A pártoló tag kötelezettsége (a szervezeti tagok képviselőjük útján teljesíthetik kötelezettségeiket) a vállalt anyagi támogatás megfizetése.  A pártoló tag az egyesületben tisztségviselővé nem választható. A pártoló tag tagsági jogviszonyának keletkezésére és megszűnésére, valamint a vele szemben alkalmazható fegyelmi intézkedésekre a rendes tagra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(13)  Tiszteletbeli tag:

a/ a Társaság tiszteletbeli tagja lehet:

-  az a magyar vagy nem magyar állampolgár, aki a magyar repüléstörténet tudomány művelése, vagy fejlesztése terén kiváló érdemeket szerzett;

-  az a tag, aki a Társaságon belüli tevékenységével kiérdemli e címet;

-  valamint azok, akik ugyan nem tagok, de munkájukkal jelentősen hozzájárultak a Társaság szakmai vagy anyagi előmeneteléhez.

b/ a tiszteletbeli tag címet az Elnökség indítványára a Közgyűlés adja.

c/ A tiszteletbeli tag jogaira és kötelezettségeire a pártoló tag jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a tiszteletbeli tag tagdíj, egyéb anyagi juttatás fizetésére nem kötelezhető.

 

 

IV. A Társaság szervei

 

4.§

(1)       A Társaság szervei:

a/  Közgyűlés,

b/  Elnökség

 

Közgyűlés

5.§

(1)    Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. Az Egyesület közgyűlését az Elnökség hívja össze. A közgyűlés időpontját az elnökségnek legalább harminc nappal korábban meg kell állapítania és annak helyéről, időpontjáról, továbbá a tervezett napirendjéről a tagokat írásban – a meghívó megküldésével - kell értesítenie. A részvételre jogosult egyéb személyeket a közgyűlés helyéről és időpontjáról ugyancsak tájékoztatni kell. A közgyűlést az elnökség írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. Az Egyesület közgyűlése nem nyilvános.

(2)    A rendes közgyűlést az Egyesületnek évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.

(3)    A meghívónak tartalmaznia kell

a) az Egyesület nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét;

d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A közgyűlésen minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlésen szavazati jogát mindegyik tag csak személyesen, szervezeti tag pedig képviselője útján gyakorolhatja.

(4)    A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele (50% + 1 fő) jelen van.

Ha a Közgyűlés az eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a Közgyűlést el kell halasztani, és a megismételt közgyűlést a meghiúsult közgyűlés napjától számított 15 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt közgyűlés kitűzhető a meghiúsult közgyűlés napjára is egy órával a meghiúsult közgyűlés időpontját követő időpontra abban az esetben, ha az eredeti közgyűlés meghívója egyértelműen tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

(5)    A közgyűlést az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén, illetve ha nem vállalja a közgyűlés levezetését, a közgyűlés által erre megválasztott más személy vezeti le. A közgyűlési tisztségviselő (hitelesítők és a jegyzőkönyv-vezető, a levezető elnök, a szavazatszámlálók), illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők megválasztásáról a közgyűlés a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

(6)   A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(7) A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.  A közgyűlés az éves beszámolót (az éves gazdálkodásról szóló pénzügyi beszámoló és az Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló) egyszerű többséggel hagyja jóvá.  Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, és ha a szavazategyenlőség akkor is fennáll, a felvetett kérdést elvetettnek kell tekinteni.  

(8) Az Egyesület alapszabályának módosításához a közgyűlésen jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(9) Titkos szavazással hoz határozatot a közgyűlés az 5. § (13) bekezdés c) és i) pontjaiban meghatározott tisztségviselők megválasztásakor, valamint ha a szavazásra jogosultak egyharmada ezt indítványozza. Egy jelölt esetén, illetve a testületi keretet meg nem haladó számú jelölésnél a választás a közgyűlés többségi határozata alapján nyílt szavazással is történhet.

(10) A közgyűlésen hozott határozatokat a levezető elnök szóban kihirdeti. A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a javasolt illetve elfogadott napirendet, az elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat és a pontos szavazati arányokat, a közgyűlés helyét és idejét. A jegyzőkönyv kötelező melléklete a jelenléti ív, mely teljes körűen tartalmazza a közgyűlésen megjelent személyeket nevük, lakcímük, aláírásuk és a közgyűlésen betöltött szerepük megjelölése mellett. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és két, a közgyűlés elején a tagok közül megválasztott személy hitelesíti, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.  A jegyzőkönyvet a közgyűlésen résztvevő személyek részére kérésükre meg kell küldeni. A közgyűlés határozatainak kivonatát az összes tag és pártoló tag részére meg kell küldeni kérésükre a közgyűlés időpontjától számított 15 napon belül és az Egyesület honlapján közzé kell tenni (www.mrt93.hu).

(11) Az Egyesület minden évben május 31. napjáig, a nyilvántartást vezető az Országos Bírósági Hivatalnál a mindenkori előírásoknak megfelelően letétbe helyezi, illetőleg közzéteszi a pénzügyi beszámolóját (mérleg és eredmény levezetés), a pénzügyi beszámolóhoz tartozó szöveges kiegészítést, illetve könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot.

(12) Az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól a tagok vagy az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba (alapszabályba) ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

(13) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) az Egyesület elnökének és az elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés (pénzügyi terv) elfogadása;

e) az éves beszámoló (az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló) - ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) az  elnök, más elnökségi tag feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha az elnök, vagy az elnökségi tag az Egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, az elnökség tagjával,  vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, az elnökségi tagok és más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és a végelszámoló kijelölése;

j) nemzetközi szervezetbe való belépés, onnan történő kilépés elhatározása;

k) a tagsági díj mértékének meghatározása;

l) a tiszteletbeli tagok megválasztása;

m) a tagfelvétel elutasítása elleni kérelem elbírálása;

n) döntés a tagsági viszony felmondása a taggal szembeni jogkövetkezmények alkalmazása és a tag kizárása tárgyában;

o) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(14)  A közgyűlés hatáskörébe tartozó vezető tisztségviselőket és tisztségviselőket (5. §

(13)  bekezdés c) pont), a közgyűlés négy évre választja.

A közgyűlés hatáskörébe tartozó vezető tisztségviselők:

a)      az elnök,

b)     négy elnökségi tag.

 (15) A tisztújító közgyűlés napja előtt egy hónappal az Egyesület elnöksége jelölőbizottságot választ. A jelölőbizottság köteles az Egyesület rendes tagjai számára a tisztségviselőkre történő jelölés lehetőségét megadni. Jelölt lehet az a személy, akit a jelölőbizottság tisztségre jelöl, vagy aki a közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával a jelölőlistára felkerül.      

(16) A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először az Egyesület elnökét, majd a négy további elnökségi tagot kell megválasztani. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. A titkos szavazást megelőzően legalább két tagú szavazatszámláló bizottságot kell választani a jelölésnél nem érintett tagok közül, akik a titkos szavazást lebonyolítják, szavazatokat megszámolják.

(17) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatát megszerezte. Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt (vagy a betöltendő tisztségek számának megfelelő számú jelölt) sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt, valamint az a jelölt, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak 15 %-ának szavazatát sem kapta meg, már nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerzi.

(18) A tisztségviselő akkor hívható vissza, ha jogszabálysértő, egyben az Egyesület érdekeit is sértő magatartást tanúsít, vagy bűncselekmény elkövetésében mondja ki a Bíróság jogerős határozatában bűnösnek, illetőleg ha a tisztségét legalább hat hónapig nem látja el, vagy annak ellátásában legalább ennyi ideig akadályoztatva van. A visszahívásra irányuló eljárásban a tisztségviselőt minden esetben megilleti a védekezés joga, módot kell adni a számára, hogy a visszahívási kezdeményezésre, írásban vagy szóban reagálhasson, illetve a visszahívására irányuló eljárásban hozott minden határozatot, intézkedést az illető személlyel igazolható módon közölni kell.

(19) A közgyűlés által választott tisztségviselő visszahívható egyszerű többséggel meghozott Közgyűlési döntéssel az előző bekezdésében meghatározottak figyelembevétele mellett. A visszahívást az Egyesület tagjainak egyharmada kezdeményezheti.

(20) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:

a) az Egyesület elnökségének többségi határozata alapján,

b) ha az Egyesület tagjainak egyötöde ok és cél megjelölésével kéri,

c) ha a bíróság elrendeli,

d) ha az Elnökség létszáma három főre csökken,

e) ha az elnöki tisztség megüresedik.

A rendkívüli közgyűlést az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül össze kell hívni.

(21) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

 

Elnökség

6.§

(1)    Az Egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az Elnökség, az Egyesület ügyvezető szerve irányítja. Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnök és az elnökség tagjai. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

(2)    Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az Elnökségi tag ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet elnökségi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató egyesület Elnökségi tagja nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az Elnökség öt tagú, elnökből, és négy tagból áll. Az Elnök az Elnökség tagja.

(3)   Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:

a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,

b) észrevételek, javaslatok tétele az Egyesület működésével összefüggő kérdésekben,

c) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,

d) az Egyesület határozatainak és ajánlásainak megtartása, illetőleg végrehajtása,

e) folyamatos kapcsolattartás az Egyesület tagjaival és szerveivel,

f) beszámolás az Elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról,

g) felvilágosítás kérése az egyesülettel, illetőleg az egyesület szerveinek működésével és a gazdálkodással összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,

h) az elnökség tagjai jogosultak az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot készíteni.

Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.

(4) Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

(5)  Az Elnökség feladat és hatásköre:

a) az Egyesület rendes és rendkívüli közgyűlésének összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése, a közgyűlések napirendi pontjainak meghatározása,

b) az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása,

c) az Egyesület szervei által hozott határozatok végrehajtása és azok ellenőrzése,

d) az Egyesület szabályzatainak (Szervezeti és Működési Szabályzat, Számviteli Szabályzatok és a jogszabályok által megkívánt további szabályzatok) megállapítása és módosítása,

e) az Egyesület alapszabályban meg nem határozott egyéb szerveinek (l. bizottság) létrehozása, megszüntetése, vezetőinek és tagjainak megválasztása,

f) munkáltatói jogkör gyakorlása,          

g) az Egyesület éves programjának jóváhagyása, éves beszámolójának (pénzügyi és szakmai) elkészítése és közgyűlés elé terjesztése,

h) az Egyesület működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése,

i) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,

j) közgyűlés és más egyesületi szerv hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása, valamint a közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése,

k) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,

l) az Egyesület adminisztratív feladatainak ellátása,

m) az Egyesület éves programjának kidolgozása, az éves program jóváhagyása,

n) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,

o) az egyesület eredményes működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése,

p) a tagfelvételi kérelmek elbírálása,

q) a tagság nyilvántartása,

r) az elnök által kötött megállapodások jóváhagyása,

s) az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése,

t) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,

u) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

v) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, alapszabály, vagy a közgyűlés a hatáskörébe utal.

(6) Az elnökség tevékenységéről az Egyesület közgyűlésének tartozik beszámolási kötelezettséggel.

Az Elnökség tagjai az Egyesület tagjai részére kötelesek az Egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnökségi tag a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az elnökségi tag megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, vagy ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó Fővárosi Törvényszéktől kérheti az Egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

(7) Az elnökség maga készíti el - a Szervezeti és Működési Szabályzatában - éves munkatervét és ügyrendjét, amely összhangban van az Egyesület közgyűlésének határozataival. 

(8) Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, illetve szükség szerint, de legalább hathavonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt elnök, vagy bármelyik elnökségi tag az ok és cél megjelölésével indítványozza.

(9) Az elnökség ülései nem nyilvánosak. Az elnökség ülését az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről legalább egy héttel korábban - írásban, a tervezett napirendet is tartalmazó meghívó megküldésével értesíteni kell az elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetekben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.

(10) Az elnökség határozatképes, ha a megválasztott tagok többsége (legalább három tag) jelen van. Valamennyi tag egy szavazattal rendelkezik. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Bármelyik elnökségi tag titkos szavazást kérhet egy-egy döntéshez. Ehhez a jelenlévő elnökségi tagok közül három személy hozzájárulása szükséges. Az elnökség ülésein szavazási kötelezettség áll fenn.

(11) A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni.  Az ismételten összehívott elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon legalább két elnökségi tag részt vesz.

 (12) Az elnökségi tagság megszűnik:

a) a mandátum lejártával,

b) lemondással,

c) visszahívással,

d) elhalálozással.

e)   az Egyesületből történő kizárással,

f) a cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben    történő korlátozásával,

g) a  tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével (Ptk. 3:22.§),

h) az Elnökségi tag képviselői vagy tisztségviselésre szóló meghatalmazotti megbízatása megszűnik az Egyesületi tagnál.

(13) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetőleg a hozott határozatokat a pontos (személyre szólóan beazonosítható) szavazati arányok feltüntetése mellett.

(14) Az elnökség a határozatairól az érintett szerveket, valamint az Egyesület tagságát 15 napon belül köteles írásban tájékoztatni, vagy az elnökség határozatait az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

(15) Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az elnökségi ülés határozatképességére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabályban a Közgyűlés vonatkozásában meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(16) A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalába, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

 

V. A Társaság gazdálkodása

 

7.§

(1)          Az Egyesület éves költségvetés alapján önállóan gazdálkodik vagyonával az alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében. Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. Az Egyesület céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében másodlagos célként, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat, kizárólagosan korlátozott felelősség mellett, magán-, illetőleg jogi személyekkel gazdasági társaságot létesíthet.

(2)  Az Egyesület a számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének és gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek.

Az Egyesület az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége tekintetében elkülönítve mutatja ki legalább a következő bevételeket:

a) a tagdíjat;

b) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összegét;

c) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, ideértve az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében megvalósuló fejlesztés céljára kapott támogatást is;

d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományt;

e) az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatás, teljesített termékértékesítés bevételét, ideértve különösen

ea) a kizárólag az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékét, valamint

eb) a részben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékéből a dolog, illetve a jog korábbi alapcél szerinti (közhasznú) használatával arányos részt;

f) az a)-e) pont hatálya alá nem tartozó, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége révén megszerzett bevételt, így különösen

fa) a pénzeszköz betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése révén megszerzett (elért) kamatot, osztalékot, árfolyamnyereséget és más bevételt,

fb) az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevételt.

(3) Az Egyesület az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásokat, valamint az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományokat a következő részletezésben mutatja ki:

a) az államháztartási forrásból kapott támogatás, illetve adomány, a következő bekezdésben meghatározott bontásban;

b) az Európai Unió költségvetéséből, külföldi állam államháztartásából, nemzetközi szervezettől, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás, illetve adomány;

c) más civil szervezettől kapott támogatás, illetve adomány.

(4) Az Egyesület az államháztartási forrásból kapott támogatást, illetve adományt (az Európai Unió strukturális alapjaiból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatást, illetve adományt minden esetben külön kiemelve) a következő részletezésben mutatja ki:

a) a központi költségvetésből kapott támogatás, illetve adomány;

b) az elkülönített állami pénzalapokból kapott támogatás, illetve adomány;

c) a helyi önkormányzatoktól, kisebbségi önkormányzatoktól, önkormányzati társulástól kapott támogatás, illetve adomány.

(5) Az Egyesület az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére kapott támogatásokról olyan elkülönített számviteli nyilvántartást vezet, amelynek alapján támogatásonként megállapítható és ellenőrizhető a kapott támogatás felhasználása.

(6) Az Egyesület vagyona:

készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg),

készpénzre szóló követelés,

értékpapír,

ingatlan- és ingó vagyon,

egyéb vagyoni értékű jog.

(7) Az Egyesület ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti  tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

(8) Az Egyesület a bevételeit a fentiek szerinti részletezésben, költségeit ráfordításait (kiadásait) a fentiek szerinti részletezésben elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván.

Az Egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

(9) A gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytató Egyesület azokat a költségeket, ráfordításokat, amelyek sem az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez, sem a gazdasági-vállalkozási tevékenységéhez nem rendelhetők közvetlenül hozzá, a bevételek (ide nem értve az ilyen költséget, ráfordítást ellentételező bevételt) összege arányában osztja meg a két tevékenység között. Ilyen költségnek, ráfordításnak minősül különösen a civilszervezet vezető tisztségviselőjét megillető tiszteletdíj és más juttatás, valamint az azokhoz kapcsolódó közteher (kivéve, ha a vezető tisztségviselők közötti munkamegosztás alapján egyértelműen megállapítható, hogy ezek a költségek, ráfordítások mely tevékenységhez kapcsolódnak), továbbá a székhely fenntartásával, a nem kizárólag meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan fenntartott pénzforgalmi számla vezetésével kapcsolatban felmerült költség, ráfordítás. Az Egyesület az ilyen költséget, ráfordítást ellentételező bevételt (így különösen az ilyen költség, ráfordítás fedezetére kapott támogatást és a fedezetére képzett céltartalék feloldott összegét) az alapjául szolgáló költségeknek, ráfordításoknak megfelelően osztja meg az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége és gazdasági-vállalkozási tevékenysége bevételei között.

(10) Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek, kivéve, ha a károkozásban közreműködtek.

 (11) Az Egyesület a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint gazdálkodási-vállalkozási tevékenységét az ebből származó eredmény megállapítását a civil szervezetek, illetve közhasznú szervezetek gazdálkodási tevékenységéről, valamint számviteli kötelezettségeiről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi (2000. évi C. Törvény, valamint 224/2000. sz. Kormányrendelet, 350/2011. sz. Kormányrendelet).

(12) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályában meghatározott cél szerinti tevékenységére fordítja.

(13) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott működési támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

(14) Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását. Az Egyesület ügyvezető szervének (elnökségének) feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

(15) A tagdíj összege keresettel rendelkező tagonként 2200.- Ft˛/év, illetve önálló keresettel nem rendelkező és nyugdíjas tagonként 1800.- Ft/év, melyet mindig a tárgyév március 31. napjáig kell az Egyesület számlájára átutalni, vagy az Egyesület székhelyén személyesen befizetni. Az elnökség, vagy az elnök a tagok részére, kérelmük alapján a befizetési határidő tekintetében halasztást adhat, illetőleg engedélyezheti az éves tagdíj részletekben történő megfizetését.

(16) Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyvet kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni.  Az üzleti év végével az Elnökség az Egyesület gazdálkodásáról mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készíttet a közgyűlés számára.

 

 

VI. Az Elnök

 

8. §

    (1) Az Egyesület Elnökét a Közgyűlés választja 4 éves határozott időtartamra. Az Elnök az Egyesület legfőbb tisztségviselője. Az Elnök vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletére önállóan jogosult személy, egyúttal az elnökség vezetője. Az Egyesület Elnöke ellátja az Egyesület működésének irányítását, valamint felügyeli az egyesület tevékenységét.

(2) Az Elnök feladat- és hatásköre:

a) összehívja az Elnökség üléseit,

b) az egyesület önálló törvényes képviselőjeként képviseli az Egyesületet hatóságok és harmadik személyek előtt,

c) önálló aláírási jogot és bankszámla feletti rendelkezési jogot gyakorol,

d) az Elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottaival kapcsolatban,

e) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal

f)  az Elnököt akadályoztatása esetén az általa írásban külön felhatalmazott Elnökségi tag helyettesíti,

g) az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete;

h) irányítja az egyesület hivatali, adminisztratív és gazdasági munkáját.

(3) Az Elnök tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az Egyesület Elnökségét;

(4) Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez a képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselő (elnök) önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint.

(5) Az Egyesület vezető tisztségviselői (az elnökség tagjai) az ügyvezetési tevékenységük során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.

9. §

(1) Az Egyesület megszűnik:

-         megszűnésének a közgyűlés által történt kimondásával,

-         más Egyesülettel való egyesülésével,

-         az arra jogosult szerv megszünteti,

-         az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

-         az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,

feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyesületet a nyilvántartásból törli.

(2) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező/ hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú jogállású szervezetnek kell átadni. Jelen alapszabály ilyen szervezetet nem jelöl meg.

(3) Egyébként a fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

(4) Az Egyesületre megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról és az egyesületek megszűnéséről rendelkező jogszabályokat.

(5) A jogutód nélkül megszűnt Egyesület tagjai a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt Egyesület ki nem elégített tartozásaiért.

(6) Az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

 

VII. Záró rendelkezés

 

10.§

(1)   Az Egyesület elnöksége köteles mind a közgyűlési határozatokról, mind a saját határozatairól köteles nyilvántartást vezetni. A közgyűlés és az elnökség határozatait meghozataluktól számított 15 napon belül írásban, vagy elektronikus úton is közölni kell az adott határozat alapján érintett személyekkel. Az
Egyesület a működésére vonatkozó lényeges információkat közzéteszi a www.mrt93.hu című honlapján.

(2)    Az Egyesület elnöksége az Egyesület tagjainak nevét, székhelyét, képviselőik nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

(3) Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. Tv.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

 

11.§

Jelen módosított, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a 2016. augusztus 27-én megtartott Közgyűlés elfogadta, és ugyanazon a napon hatályba is lépett.

 

A Társaság a Fővárosi Bíróságnál, 1993. október 14-i dátummal, 5457. sorszám alatt került bejegyzésre.

 

Budapest, 2016. augusztus 28.